Vértes János1.Aki az internetet arra használja - gondolom, ma még az ilyenek vannak többségben -, hogy a hagyományos, többnyire politikai lapok e-változatát böngéssze rajta, bizonyára meglepődik, amikor a PRIM Online nyitó oldalán www.prim.hu ilyen szavakkal találkozik, hogy "üzlet", "árverés". Mi hát a PRIM, mi lenne a műfaji megjelölése - már e-business vagy annak az előcsarnoka?

    A Prím és a Prím Online között érdemes némi különbséget tenni. A Prím egy informatikai kiadó, tavasszal lesz tízéves, csakúgy, mint az általa kiadott VGA Monitor hetilap. Úgy cca öt éve ennél a kiadónál már úgy éreztük (talán kicsit korán), hogy miképp a rádiónak, a TV-nek vagy a moziknak-színházaknak van műsorújságja, az internethez is kell egy ilyen, és elindítottuk az Internet Kalauzt. Alig egy fél évre már egy Business Online magazin elindítását is szükségesnek éreztük, mivel azt, hogy miképp lehet informatikát vinni az üzletbe, és miképp üzletet csinálni az informatikából, a műsorújságból kilógónak éreztük, ezért az immár ugyancsak ötödik évfolyamát taposó Business Online önálló magazin lett. Miközben a lapok elég hamar felkerültek az internetre, folyamatosan azt éreztük, hogy ez így kevés, hiszen mindenki tudja mennyivel kényelmesebb egy újságot papíron olvasni, mint képernyőn... A nekünk tetsző vagy fontos sorokat aláhúzhatjuk, a cikket abbahagyhatjuk, míg az online Internet kalauzt, Business Onlin-et, Monitort - hogy valami igazán profán dologgal érzékeltessem hátrányos helyzetüket - még a WC-re se vihetjük magunkkal...Az önmagunkkal való konzultálás, rágódás eredménye az lett, hogy ha már nem versenyezhetünk a papírújsággal, csináljunk az online sajtótermék terén valami olyant, ami más előnyöket tud felmutatni. Így jött létre a Prím Online, amely önálló, folyamatos frissítésű hírújság (naponta akár húsz-huszonötször is változik a tartalma) s ez máris egy jelentős plusz a heti-havi magazinokhoz képest, amelyeknél még a nyomdai átfutás is ront a hírek frissességén. A másik papírújságban elő nem állítható előny az, hogy a Prím Online fedőrétege mögött a három papírújság cikkeit és a Prím Online híreit egy közös adatbázisban kezdtük gyűjteni, vagyis a cég illetve téma alapján minden cikkhez azonnal kapcsolódnak más cikkek, a múlt nem egyfajta dátum szerint előhívható archívum, hanem építő alkotórésze a jövőnek, folyamatosan épül, gazdagodik a site. Most jutottam el ahhoz a pontig, hogy megkíséreljek választ adni a kérdésre: a Prím egy médiacég, a Prím Online pedig egy igen tudatosan kialakított online médiatermék, amelynél megpróbáltuk kiküszöbölni a papírújságokkal szemben keletkező hátrányokat néhány olyan előnnyel, amit a papírmédia nem vállalhat fel. Természetesen a két alapvető előnyt tovább folytathatnám, hiszen online lehetőség a cikkhez kapcsolódó fórumok, interaktív konzultációs lehetőségek beindítása, és sok egyéb is, ami látszólag már az e-business területére visz át, valójában azonban csak a média sokoldalú kihasználásáról van szó.

2. Konglomerátrumnak, internet-impériumnak tűnik a PRIM Online, ami nem is egy, hanem mindjárt egy tucat, miből áll a "birodalom"?

    Ezt az impériumot jól kifejezi a média szó, hiszen minden médium informál, tájékoztat, szórakoztat, és közben egy sor szolgáltatást is nyújt. Amikor reggel kiteregetjük a napilapunkat, akkor a hírek-tudósítások mellett belenézünk az apróhirdetésekbe, és elolvassuk a rádióműsort, vagy a meteorológiai előrejelzést is. A Prím Online tájékoztat, mégpedig egy speciális területen, mi az informatikára koncentrálunk, mert végül is ezzel foglalkoztunk a papírújságok készítésének időszakában is. Hogy ez jó-e vagy sem, nehéz megmondani... Ma talán azért jó, mert a mai internetezők többsége ért az informatikához, holnap pedig talán azért lesz jó, mert előbb-utóbb életünk egészét átjárja az informatika, minden ember érdeklődni fog iránta... Persze ez lehet, hogy csak az én optimizmusom... Miközben híreink az informatikához kapcsolódnak (mégpedig hármas csoportosításban, épp úgy, ahogy a lapjaink is felépülnek: üzlet, kalauz, technológia), az informatika iránt érdeklődő ember számára minden irányból igyekszünk segítséget nyújtani, vagyis szolgáltatásaink általánosak. Ilyen freemail rendszerünk, a Prímposta, ilyenek freeweb-jellegű szolgáltatásaink a weboldal.com és a Mappa, de általános a letoltes.com, az aruhaz.com vagy arveres.com is amelyek mindegyike egy-egy olyan szolgáltatás, mint az újságok második felében rejlő apróhirdetési rész, az útviszonyok előjelzése, vagy a műsorajánlat... Online terminológiával tehát a Prím Online egy vertikális (vagyis egy témakörre elég mélyen) koncentráló portál, amely horizontális szolgáltatási palettájával minden olvasó kegyét szeretné elnyerni.

3. Hatszázezer példányszám, az a tízmilliós Magyarország gyarmatosítása. Más szóval: "az információs társadalom építése" - ugyanaz a kettő? Mi vagytok ti, Vértes János, gyarmatosítók vagy honalapítók? Mikor kapod meg internet-érdemeidért a Kossuth-díjat?

    Attól tartok valami fennmaradt a tavalyi múltunkból oldalunkon az önmagunk bemutatásánál. A hatszázezer példány ugye nyilván nem az online termékre érthető, és ezt a számot papírújságjainkkal elérni illetve meghaladni ma legfeljebb éves szinten tudnánk, vagyis ha az Internet kalauz 30 ezer körüli havi példányszámát, a Monitor heti tizennyolc-ezrét, a Business Online havi tízezrét egy évre összeadnánk... Ugyanakkor volt olyan időszak kiadónk életében, amikor ezekhez az egyszeri példányszámokhoz még adhattunk egy közel százezres Magyar Hírlap informatikai mellékletet, és a Népszabadságba majd' 300 ezer példányban behúzott valamint további százezer példányban kinyomtatott Sulinet magazint is mi szerkesztettük... Ezek a mellékletek a napilap-kiadók döntése értelmében pillanatnyilag szünetelnek, most másik napilap kiadóval tárgyalunk hasonló informatikai mellékletről, úgyhogy jelenleg nincs "hatszázezres" tömeghatásunk. Hacsak.. Hacsak nem számoljuk online hatásunkat, hiszen közel ennyi vendéget fogadunk havonta, a Prím Online napi hatvanezer oldalletöltéssel büszkélkedhet. Ez ugyan elmarad a legnagyobb horizontális portálok látogatottságától, de szakmai oldalként igencsak jó helyezésnek tartjuk, hogy a magyarországi élmezőnybe bekerültünk, s fejlesztéseink azt célozzák, hogy ezt a helyünket megtartsuk... Azt, hogy ezért bármi díjat kapjak, bizony nem jutott eszembe, nemcsak szerénységből, hanem mert jelen pillanatban kis hazánkban nem az informatika az a terület, ahol az érdemeket bárki is díjazná...

    Nem úgy, mint az "átkosban" :-) Már rég elfeledtem volna, ha nem említed, de a kérdés felidézi bennem, hogy - ezzel manapság senki nem dicsekedne, és talán épp ezért nem árt, ha én megteszem - az előző éra bizony KISZ-érdeméremmel, vagyis a legnagyobb akkor létező KISZ-kitüntetéssel honorálta 1975-ben egy dolgozatomat, amely egy közlekedési vállalat egyik lehetséges alkalmazási rendszerét vázolta fel... A dolog hátterében az akkori számítógépes központi fejlesztési program állt, ami felett a KISZ védnökséget vállalt, s a téma fontosságát jelezte, hogy az akkori pályázatot egy olyan díjjal is honorálta, amiért mások húszévi politikai munkát végeztek... Ma - azt hiszem - be kellene állni különféle politikai sorokba a Kossuth-díjért, s akkor talán húsz év múlva... Nos, én megmaradok inkább az újságcsinálásnál, becsszó nem hiányzik semmi díj...

4. Miben prím a PRIM Online Magyarországon?

    Ha nem válaszolok, álszerénység, ha igen, dicsekvés. Melyik a kisebb bűn? Tény, hogy informatikai hírszolgáltatásban, mind mennyiségben, mind minőségben, mind az olvasók számában a Prím Online-nak jelenleg nincs igazán veszélyt jelentő vetélytársa. Emellett a Prím Online volt az első online aukciós ház a web magyar fertályán, amely elsőként bonyolított le (tavaly ősszel) egy nagysikerű műtárgyaukciót a primEcollections.com oldalon a Kieselbach Galériával közösen. Elsőként indítottunk internetes közönséglapot és internetes üzleti magazint, s ezek nem csak elsők, de mind a mai napig egyetlenek... Ugyanakkor a Prím cég alapítói - akik közé nem sorolhatom magam, hiszen eredetileg informatikai hírlevelek kiadására mások hozták létre a kiadót, s csak később vittem oda az általam alapított Monitort és később váltam tulajdonossá - tőlem függetlenül választották ezt a nevet, nem felelhetek érte, még akkor sem, ha igyekszem megfelelni.

5. Egyesek Magyarország 2-3 éves elmaradásáról beszélnek, legalábbis a Nyugati Internet Köztársaságokhoz viszonyítva. Szerinted igaz ez? Én úgy látom, hogy a PRIM Online például semmiben nem marad el a hasonló nyugati vállalkozásoktól, hol van akkor a lemaradás?

    Lemaradás az olvasók számában van, arányaiban kevesebben használják üzletre, információszerzésre, kommunikációra, vagy akár szórakozásra az internetet, mint a gazdaságilag fejlettebb országokban. Ráadásuk - tekintve, hogy kevés hatékonyabb eszköz van, mint az internet - ettől csak még jobban nyílik az olló, ők még fejlettebbek lesznek, mi még jobban lemaradunk...

    Ugyanakkor az internet globalitása, s az, hogy egy jó ötlettel rendkívül gyors eredményeket lehet elérni, egyfajta esély is az elmaradottaknak, úgyhogy én nem siránkoznék, hanem a kezemben levő médiumokat is arra használnám, hogy mindenkit cselekvésre bíztassak, a kormányt pedig arra, hogy minél több erőforrást koncentráljon arra a területre, ahol némi virtussal, sok szellemi ráfordítással nagy hozama lehet a befektetett tőkének. Kicsit elkeseredetten olvastam kormányunk Széchenyi programtervezetét, szerintem ha a gróf ma élne, akkor nem vasútban vagy autósztrádában gondolkozna, hanem információs szupersztrádát építene gőzerővel...

6. Mi a tapasztalatod az utódállamok magyarságának internetkultúrájáról?

    Minden kijelentés hibás általánosítás lenne, hiszen meglepően pozitív és meglepően negatív tapasztalataim vannak. De nem hinném, hogy ez utódállam és magyarság kérdése, Adyval szólva "magyar, oláh, szláv bánat mindigre egy bánat marad", nemrég Szlovéniában nyaralva nagyon is hasonló tapasztalataim voltak, mint Vajdaságban, Erdélyben vagy Magyarországhoz tartozó tájakon. Nem rosszak vagy jók, hanem jók is, rosszak is...

7. Hogy lesz valakiből PRIM főszerkesztő? Számítógépet vásárolnak neki zongora helyett kicsi korában? Hogyan alakult a pályád?

    Gyerekkorom óra van benne humán és reál-érdeklődés is, felnőttként pedig dolgoztam programozóként és kulturális újságíróként is, végeztem elméleti matematika szakot és Színművészeti Főiskolást, és azt hiszem az internet az a média, amely ezeket az adottságot összehozza, amelyben kulturális érdeklődésemet éppúgy kiélhetem, mint műszaki vonzalmamat. Vagy mindez csak ideológia? Meglehet. Szerintem előbb vagy utóbb ennek a kérdésnek azért nem lesz különös jelentősége, mert az internet nem lesz kuriózum, ahogy egy könyvtáros, filmrendező vagy újságíró kapcsán nem vetődik fel, hogyan lesz valakiből épp az, úgy egy online szerkesztőnél sem... Szerintem az internet lényege nem a számítógépben van, hanem abban, hogy egy mindent közvetítő médium, és ezt a helyet kell elfoglalja az emberek hétköznapi életében a könyv, a színház, a múzeum, televízió és egyéb médiumok mellett.

8. Inkább jobb internetes vagy inkább jobb szervező egy internet média főszerkesztő?

    Szerkesztőként nekem nem kell html-nyelvismerettel vagy egyéb szaktudással rendelkeznem, tehát ha az internetes ismeret ez, akkor erre nincs szükség. Viszont tudnom kell és hirdetnem kell, hogy mi minden megtalálható az interneten, vagyis még pontosabban: hogy szinte minden. Emellé kell a szervezőkészség, az ötlet meg az egyebek...

9. Magánéletedben mikor használod az internetet? Még a fürdőkád csapjából is a web folyik? "Komolyan": a nettel álmodsz?

    Háromhetes nyaralásom a jó példa: egy napot se bírtam ki, hogy vagy egy internet-kávézóban, vagy a magammal vitt notebookkal a szállodában ne töltsem le leveleimet, ne pillantsak rá a webre... De ez nem szenvedélybetegség, ez kommunikációs életforma, miképp mobiltelefonom is használtam, meg ha valahol hozzáfértem, hát a magyar újságokat is megvettem, és igyekeztem számomra ismeretlen idegen-nyelveken is megérteni a híreket. Az internet beépült az életembe, tudom, hogy ha a gyerek az ókori olimpiákról ír dolgozatot, miképp láthat hozzá az információkereséshez, s ha távoli tájaktra indulok, akkor a térképtől a szállásfoglalásig ennek segítségével készítem elő az utam. Pizzát nem rendelek, de kapcsolattartásra, információszerzésre, életem megkönnyítésére naponta többször beülök tízpercekre, félórákra az állandó hálózati kapcsolattal rendelkező gép elé, és persze munkámat is itt végzem. De olvasok is, társaságba is járok, beszélgetek is, a mozit se hagyom ki életemből. Körbevesznek a médiumok, s ezek közül ma már az internet az egyik.

10. Mikor fog megszólalni a fogtömésed? Más szóval: mit vársz az új technikától?

    Semmi csodát. Szeretném ha mindenki a legnagyobb természetességgel kezelné, hogy egy fridzsider is lehet hálózati kliens, meg egy tornacipő is, ha ennek jön el az ideje, akkor ezeket a lehetőségeket is a legnagyobb természetességgel ki kell használni... Minden ilyen műszaki futurológia misztikumokat szül, márpedig én arra tettem fel életem, hogy eloszlassam a misztikumot...

11. Hadd gazdagítsuk az interjú lekerekítéseként a Guttray László e-szótárát egy új kifejezéssel: van egy jó "e-sztori"-d?

    Az e-sztorik nálam beilleszkednek a normális sztorik közé. Az Internet Kalauz úgy indult, hogy egy Argentínában élő régi kollegám küldött egy elektronikus képeslapot az egyik web-siteról, mondván, hogy ez amúgy is kedvenc helyeinek egyike. Visszaírtam e-mailben, hogy ha vannak ilyen kedvenc helyei, mi lenne ha ezekről a filmrecenziókhoz hasonló kis ajánlásokat írna a Monitornak..."Miért a Monitornak," - kérdezte - " ez egy külön lapot is megérdemelne". Ő kezdte el végül az Internet Kalauz barangolás rovatát, s közben eszünk ágában sem volt kimondani, hogy ez távmunka a javából. Ma is vannak olyan szerzőink, akiket még soha nem láttunk, vagy említhetnénk művészeti vezetőnket, aki Norvégiába nősült, s természetesen nem váltunk meg tőle, nem is nagyon búcsúztunk, mennek a címlap-ötletek e-mailben, jönnek a kép-attachmentek válaszként, távmunkában alakulnak formálódnak az oldalak. Ha akarod, mindezt nevezd e-sztorinak, de szívem szerint én annak örülnék ha az e-sztorik sztorisodnának, vagyis attól nem válna egy történet különlegessé, hogy valahol valamilyen eszközként valaki használja benne az internetet... A dolog természetességét az is jelzi, hogy ha azt mondtam volna: innen Pestről a Rottenbiller utcából nem jön be munkatársunk dolgozni, akkor snassz kis történetecske lenne, ha Argentínából vagy Norvégiából, akkor annak van már valami súlya... pedig internetes távolságban mérve a Rottenbiller utca ugyanolyan távol van, mint Buenos Aires, még az is előfordulhat, hogy a cikk megjárja Amerikát innen kiindulva is, mielőtt hozzám eljut...

    Van egy sorozatunk az internetes szerelmekről a lapban, hát én bizony néha szégyenkezve hozom le egyik-másik történetet, mert ha kiveszed belőle ezt a fűszerként odabiggyesztett e-betűt, hát sok esetben banális, hétköznapi, publikálásra nem méltó történetecskék maradnak...Ha nem e-mail-t írt volna a "főhős", hanem rózsaszínű valódi levelecskét, hát ott maradna a mindennapos történet, amit bármelyikünk átélt diákként akár... Egy másik sorozatunk szerzője azt próbálta bizonyítani, hogy nincs új a nap (vagy a net) alatt, vagyis hogy mondjuk a levelezőlistákat ismerte már Rotterdami Erasmus is, csak akkor még ez nem elektronikusan terjedt... Nekem az ilyen e-sztorik tetszenek, amikor kiderül, hogy a dolog e-nélkül benne van ezer éve az életünkben, nincs itt semmi csoda, csak egy új eszköz, tessék élni vele ugyanúgy, mint századunk más csodáival, az autóval, a televízióval, az űrrakétával, vagy rotációs kapával - hátha jobban élünk általa...

     Kérdezett: Gergely Tamás